Azt hiszem, már minden helyreállt. Igazából, Szeretett hiányában, előkaptam a hegedűmet és játszottam. Ámbár az a tudat, hogy a földszintről bécsi kapura nyílt fülekkel fülel Nagymamám, aki sok évig hegedült (és én most az ő hegedűjén) kicsit feszéjez a felszabadult…

Kedden írtam utoljára, azóta sok minden történt. Elkezdem az elején, aztán meglássuk, mennyi marad abból a sok mindenből.Szerdán reggelre hivatott voltam a hozott anyagból dolgozó szépítőszalonba. Röpke két órát töltöttem el ottan, hogy estére teljes pompámban ragyogjak.…

Kicsit félek, de arra gondolok, vajon mit várok a sóstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sorstól.Ma, hazafelé táncikálva, kicsit átköltöttem ezt a csodás Quimby dalocskát. Én így készülök a vasárnapra. 

Nagyon sokáig nem hallottam, nem hallgattam az Álmatlan dal-t ebben a formájában. De ma este, éjjel, most, kedvet kaptam hozzá. Hiszen "very artisctic, as we know". Quimby-ék mindig meg tudnak lepni, valami csodával határos módon tudják a zenét (és önmagukat) variálni…

Ha sírok, akkor sírok amikor ezt hallgatom. Ha ezt hallgatom, akkor sírok. A sorrend itt sem mindegy. Van hozzá szöveg is, ha esetleg nem lenne érthető."When we talk your like my brother Where we gonna go from here Where we gonna go from here"

Egészen pontosan kettő perc kellett, hogy beleszeressek ebbe a számba. Végre nem egy hosszú percekig nyúló nyál, amit egészen addig csűrnek és csavarnak ameddig bele nem folyik a fülembe.Körülbelül fél órája hallgatom folyamatosan és jól érzem magam tőle. Tudom, hogy vannak…

Ma estére visszatért a Goran Bregovic szerelmem. Kisebb ideg- és dührohamokat kaptam, ezzel forrítottam tovább a véremet. Most épp egy klasszikusba szerettem bele, hajnalban ezt hallgattam a vonaton. Kösz, az élményt!ui: lehet, hogy a vér forrítás miatt nem vagyok álmos? miért nem…

Ez lehetne a mai napom mottója.Miután tájékozódtunk á la sajtó, mindenki annyit evett, amennyit bírt. Meg amennyi volt. Kicsit zavarban voltam, sosem ettem még együtt Ákossal. De őt csak a példa kedvéért említem. Ja meg, mert rajongok. Vártam rá cirka háromnegyed órát csak…

Again and again and again Do it again Do it again Again and again It's a shame, it's a shame It's a perfect shame Creep under my door and we do it again, oh It's easy and easy and easy and easy And creepy and creepy and creepy, oh Again, again, again, again Again and again and again Do it again…

Sade jó, erre a napokban jöttem rá. Egyik nap találtam a gépen egy számot és azóta csak ezt dúdolgatom. Ez különösen a rekedtségem virágkorában volt kellemes minden körülöttem lévő fülelőnek. Mostanában úgyis nagy művészek mondataiból élek, ezek tartanak életben. Ezért…

Van Piazzolla Tavaszában valami egészen különleges, amibe beleszakad a szívem. Mindig, mikor hallgatom kicsit elveszek a darabban és utána nem győzöm magam összeszedni. Kiskanállal. Különösen a második perctől, ott látni lehet engem atomonként. Biztos azért, mert tavaszi lány…

Tegnap, kötelező jelleggel, hallgattam az mr2-n az Akusztikot. Pont jókor jöttek a dalok, úgy és abban a sorrendben, ahogy szeretem. Volt Szerelem meg Zulejka és Margarita tánca is. Az utóbbi dalt éreztem igencsak magaménak. Az egész, de különösen a vége. "- Itt az idő.…