Napok óta gondolkodom, hogyan búcsúzzak el attól a dologtól, ami számomra szentély volt és sérthetetlen, mára már nem öröm. Hasonló gondolataim vannak a blog-al kapcsolatban, mint Nővéremnek. Régen sírni jártam ide, nyavalyogni arról, milyen rossz nekem. De mostanában nincs…

Azt hiszem, már minden helyreállt. Igazából, Szeretett hiányában, előkaptam a hegedűmet és játszottam. Ámbár az a tudat, hogy a földszintről bécsi kapura nyílt fülekkel fülel Nagymamám, aki sok évig hegedült (és én most az ő hegedűjén) kicsit feszéjez a felszabadult…

Van Az Életnek az a tulajdonsága, hogy mindent egyszerre hoz össze. Egy viccesnek szánt mondatot a Szeretettől, ami komolyan beletalál; egy lényegtelen dolgon történő ölre menő vitát itthon; szívmegszakító hiányt; "ez most nem elég" érzést; remegő hangú…

 Ma bementem beírtani a jeles jegyemet. Tündértanárnő igen híres volt, több tucat ember várta, hogy a kézjegye az indexükben figyelhessen. Miután befurakodtam Újságíró mögé (ezzel kb. fél órát nyerve), elkerekedett a szemem. Belibbentem az irodájába, ami szinte…