Ma reggel (megint) nagy volt a kísértés, hogy inkább az ágyamat és egy szépirodalmi művet választok a napom hasznos eltöltésére, mint a Nagyintézmény kemény fa székeit és a szorgos jegyzetelést. De aztán valahogy meggyőztem magam, mert mégsem lehet ennyit nem ott lenni.
Reggeli elkészülődésemet zavarta azaz aprócska tény, hogy tegnap este a gáz felmondta a szolgálatot. Nem csak úgy kicsit, hogy egy apró cirkó-restarttal el lehessen intézni a dolgot, nem. Se fűtés, se melegvíz; csak takaró, lavoár (ahogy Anyukám mondaná) és vízmelegítés. Te-m el is nevezett "ősasszony(om)"-nak majd az este korábbi és későbbi részében azzal cukkolt, hogy ő akkor most elmegy a géptől, bemegy a fürdőszobájába, megnyitja a csapot, amiből forró víz jön és magára ereszti. Ezen elgondolkodott pár apró "hmm.." kíséretében, mire én apró "hmm"-ök társaságában arra gondoltam, hogy apró kis pofonokkal kedveskedem neki ezért a kedvességért.
Ez a gáztalanság különösen nagy csapás volt nekem, aki tisztaságmániás. Reggel felkelek, megiszom a kávémat és beugrom (a szakadékba) a kádba, lemosni magamról az éjjeli koszt. Van, akik szerint ez egészségtelen, mert az éjjeli kosz egészséges (?). Ha tehetem, este is lesikálok magamról minden napközbeni mocskot, de erre nem mindig marad időm. Ma reggel viszont egyetlen dolgot tettem, amit visszagondolva szégyellek. A használattól meleg laptopot szorongattam nyakig beöltözve (őskori módon megfürödve és nagyon koszosnak érezve magam) és azon gondolkodtam, hogy a Nagyintézményben biztos melegebb van.
Jól beöltöztem, de a buszmegállóig kiérve rájöttem, felesleges volt mert tavasz (?) van! A Nagyintézményben is marha melegem volt, ezért nem vittem túlzásba a jegyzetelést, nehogy túlmelegedjek én magam (is). Az egyik tanár novicius joghallgatóknak nevezett minket, amit azért is vések fel ide, mert annyi mindent kell megtanulnunk nekünk a jogról, hogy mire elvégzem ezt a képzést tényleg másfél diplomás leszek. Lesz egy egész Nagyintézményes diplpmám meg egy fél taláros. Jegyzetelés helyett F-el, aki egy TTárslány és legújabb barátnőkezdeményem (by Csibike), szórakoztattuk egymást, egymást Arcán. Eljött velem könyvtárazni majd kivette az általam visszaadott könyvek egy részét, majd előadás helyett inkább dumáltunk. Egyedüli lelkiismeretünkkel nem tudtunk volna elszámolni, de így, hogy ketten jöttünk el így majd elszámolunk egymáséval. Nagyon sokat nevettünk, angol humora van, amitől néha a paranoid-énem megijed, hogy komolyan gondolja. De aztán kiderül, hogy nem is.
Itthon aztán elnyomott az álom, de nem tartott sokáig. Felváltva hívott fel Anya és a gázszerelő-brigád, hogy mikor érkeznek. De ne aggódjak, mert bár a csengő elvileg jó, de Anya időben hazaérkezik majd, szóval nyugodtan aludhatok. Ebből az lett, hogy a gázszerelő-brigád felkopogtatott az álmomból, Anyu pedig felhívott, hogy nem ér haza időben. A hívás már az "időben" után történt, szóval ezt magamtól is ki tudtam találni.
Két gyanús ember várt engem az ajtó előtt, akikről nem nagyon hittem el, hogy javítani jönnek, de végül beengedtem őket, hiszen "időben" érkeztek. Miközben javították a cirkót (vagy mi ez), eszembe jutott Hadházi László stand up-ja a felújításról. Ezt annyira vicccesnek találtam, hogy köhögéssel próbáltam palástolni azt a félelmemet, hogy most nem is így lesz. Akkor szakadt el végleg a cérna, amikor megszólalt a bütykölős pasi, hogy "szóljanak bármikor, bármit elvállalunk! Víz-gáz-fűtés..".
Persze, "a gázkészülék és én" fejezet Az Életem könyvében igencsak csekélyke, de engem a szerelők máris kérdésekkel bombáztak: hol van, mi van, mióta van, van-e, volt-e? Hát, csókolom, én azt nem tudom. Miután látták, hogy a szakzsargon használatával nem mennek semmire, egyszerűbbeket kérdeztek, mint például: "van-e olyan hely a lakásban, ahol a benti hőmérsékletet lehet állítani valamiféle szabályozóval?". Ezek az (emberi) szavak már jobban tetszettek, de ezt viszont már túl lekezelőnek tartottam. Eszembe ötlött a kérdés, hogy vajon tudok-e kinti hőmérsékletet állítani egy hajszárítóval? Tudom, tudom... nehéz velem. De végül Anya befutott és minden kérdésükre válaszolt, és fordítva. Legvégül pedig elhúzott a szerelőbrigád egy nagyobb pénzösszeggel gyarapítva a cég-kasszát.
Most pedig átadom magam a teljes megtisztulásnak (már, ami a kádba való beugrást illeti), arról hogy valójában hogy vagyok... majd később!
