LLI csütörtökön azt mondta, hogy most nagyon sovány vagyok. Nem értem, miért mondta, én nem látom magam annak sőt szerintem most visszahíztam valamennyit. A helyzet az, hogy szeretnék kommunikálni az emberekkel, de a mostani tapasztalataimból azt veszem észre, hogy nem tudom elmondani kifelé azt, amit érzek. Az emberek mást értenek, gondolnak a szavaim alatt, mint amit valójában mondani akartam volna. Nem a hallgatósággal, a beszélővel van a baj. Beszélgetni szeretnék, nagyot és sokat. És szeretném szeretni magam.
Újfent elindultam lefelé a szakadék mélye felé. Még csak féúton járok. Szeretném kinyitni az ernyőmet, mint Mary Poppins, de egyelőre csak a gombot nyomogatom. Vajon kinyílik?
