Az előbb félre tettem a jogkönyvemet, hogy meghallgathassam a híreket. Ez önmagában nem nagy hír, de a hírekben (micsoda szófordulat) benne volt a focivébé jelenlegi állása. Majd miután elmondtak mindent, kilőttem a hír adó eszközt és olvastam tovább. De a férfiaknak (és azoknak a nőknek, akiknek nincs "f*ck football"-os pólójuk) ez nem lenne ilyen egyszer egy-szerű (egyszerű, mint az egyszer egyszerű - haha). Mert a férfiakat minden bizonnyal érdekli a focivébé (tisztelet a kivételnek) és nem csak az, hogy ki nyerte az Algéria-Szlovénia vagy a Szerbia-Ghána meccset, hanem az is, hogy ez hogyan zajlott. Vagyis, hogy ki rúgott kibe, na meg a labdába és hányszor.
De vannak olyan sanyarú sorsú férfiak, akikről a szervezők nem vettek tudomást a focivébé időpontjának kitalálásakor. Mert bizony ez az időszak, vizsgaidőszak és ilyenkor nem jut idő hol mi labdarúgdosás vizslatásra. Kemény tanulás, írás, vizsgázás, egészen apróka lazítás, idegeskedés, vizsgázás van.
A férfitársadalom fociszerető nagyjainak, gondolom én, az nem elég, hogy éjjeli negyed 1-kor megnézhetik az összefoglalót az m1-en, mert ezt élőben kell látni! Magam részéről ennek érdekében annyit tudtam tenni, hogy az engem boldogító férfitársadalom nagyját megkértem, hogy egyszer nézzünk együtt focit, hátha megértem, mi benne az annyira jó. Ha nem lenne vizsgaidőszak, rohanó idő és holnapi csodadolgozat leadás, most egymás kezét szorongatva izgulhatnánk végig a Németország-Ausztrália meccset.
Július 11-ig remélhetőleg csak sikerül majd sort keríteni erre a bámulatos eseményre. Eddig a jeles napig (ami nem mellesleg Tortás szülinapja) tart ugyanis a 2010-es labdarúgó világbajnokság, amely a 19. a foci történetében, a helyszín pedig a Dél-afrikai Köztársaság. (szegények, milyen meleg lehet ott)
